A m�gia t�rt�nete

 Az �si term�szeti n�pek ugyan nem ismert�k a k�r�l�tt�k l�v� term�szet -mai fogalmakkal mondva- tudom�nyos m�k�d�s�t, de meg�rtett�k a fizikai val�s�g m�g�tt megh�z�d� magasabb vil�gok m�k�d�si mechanizmus�t. Pontosan tudt�k, hogy az a vil�g, amiben �lnek nem az els� �s nem az utols� a l�tez� vil�gok k�z�tt. Ismert�k a s�kok egym�sra �p�l�s�t �s kialakul�si folyamat�t.
El�deink hitvil�g�ban elterjedt az a hiedelem, hogy a n�v�nyek, az �llatok �s a term�szeti k�pz�dm�nyek szellemmel vagy l�lekkel rendelkeznek. Ezt nevezik animizmusnak, a latin anima -l�lek sz�b�l. A vad�szat megkezd�se el�tt az �semberek elj�tszott�k az el�tt�k �ll� zs�km�nyszerz�s minden fontos mozzanat�t. Az elejtend� �llatot felfestett�k a barlang fal�ra, arcukra harci sz�neket kentek �s fej�kre �llati maszkot er�s�tettek. A szertart�s sor�n a festett �llat elejt�s�t modellezt�k, ami hit�k szerint �gy a val�s�gban is bek�vetkezett. A sikeres vad�szat n�lk�l�zhetetlen r�sz�t k�pezte ez a ritus, aminek alapja a hasonl�s�gi (imitat�v, homeopatikus ut�nz�) m�gia, ami azon az elm�leten alapul, hogy a hasonl� hasonl�t hoz l�tre, �s a hasonl� a hasonl�t vonzza.
Ennek az elvnek az alapja, hogy k�zvetlen kapcsolat van a makro- �s a mikrokozmosz k�z�tt. Azaz, ha a mikrokozmoszban v�ltoz�st hozunk l�tre akkor ez hat�ssal lesz a makrokozmoszra �s ford�tva. Ebben az esetben a mikrokozmosz a rajz, a makrokozmosz pedig maga a vad elejt�se.
A m�sik �si m�gikus gyakorlat az �tviteli (szimpatetikus) m�gia, aminek l�nyege, hogy azok a dolgok, amik valaha kapcsolatban voltak egym�ssal, sz�tv�laszt�suk ut�n is hatnak egym�sra. Ennek egyik �skori p�ld�ja az �llatmaszk. L�nyege, hogy az �larc anyaga az elejtend� �llatfajta b�r�b�l, csontj�b�l k�sz�lt, ami megk�t�tte az �llat erej�t �s ez�ltal el�seg�tette a sikeres vad�szatot.
A vad elejt�se mellett a m�sik legfontosabb tev�kenys�g a term�kenys�g el�seg�t�se volt. Az �skori agyagszobrocsk�k nagy test�, nagy mell� �sany�t �br�zoltak. A b�s�g, a gazdags�g �s a term�kenys�g szimb�lum�t. A szaporod�st sz�mukra megmagyar�zhatatlan er�k ir�ny�tott�k, ez�rt kezdt�k valamif�le isten erej�nek tulajdon�tani. Megszem�lyes�tett�k a term�szet er�it is. �gy j�ttek l�tre az es�, a vill�m, az �gitestek, a foly�k, tavak, �s egy�b term�szeti k�pz�dm�nyek istenei.
Ezzel p�rhuzamosan tiszteltek szentnek tartott �llatokat, t�rgyakat, n�v�nyeket �s a k�s�bbiekben m�tikusnak tartott l�nyeket. Ezt nevezz�k totemizmusnak.
Az �sember �szrevette, hogy az �t legink�bb befoly�sol� dolgok az "�gb�l �rkeznek". A vill�mok retteg�ssel t�lt�tt�k el, az es� vizet �s hideget hozott, a Nap pedig meleget adott, vagyis megteremtett�k az �let k�r�lm�nyeit. K�nnyen megfigyelhette, hogy a s�t�ts�g �s a vil�goss�g v�ltj�k egym�st, tal�n arra is r�j�tt, hogy a nappal a f�ny �s a vil�goss�g jelenl�te, az �jszaka pedig annak hi�nya. 
Ahogy a tud�sa n�vekedett, meg�rthette, hogy a f�ny a n�veked�ssel, az �lettel �s az aktivit�ssal van kapcsolatban, az �jszaka pedig a pihen�ssel, a nyugalommal �s a hal�llal. Ebb�l a felismer�sb�l k�t istent alkotott, a s�t�ts�g �s a hal�l, valamint a vil�goss�g �s az �let isten�t. Ezzel l�trej�tt a dualisztikus vil�gszeml�let el�k�pe.
Az �let alapja sz�mukra a sz�let�s volt, emiatt egyre ink�bb el�t�rbe ker�lt a n�k szerepe. Az Agancsos Isten (Nap) mellett a Nagy Anyaistenn� (a F�ld �s a Hold) tisztelete az �skorban nagyon fontos szerepet j�tszott, a t�rsadalom �trendez�d�s�vel �s a szerepek �jrafeloszt�s�val azonban egyre jobban n�vekedett az atyaisten, vagyis a f�rfi jelent�s�ge.
Az �kor ebb�l a szempontb�l egy �tmeneti korszaknak sz�m�tott ahol ez a k�t szerep nagyj�b�l kiegyens�lyozott volt. A t�bbistenhit volt jellemz�. Innent�l kezdve t�bb ir�nyvonalra bomlik sz�t a m�gia fejl�d�se. A m�gia �tj�n az egyiptomi kult�ra az egyik fontos �llom�s.
Egyiptom vil�gk�pe ford�tott vil�gk�p, a N�lus ugyanis d�lr�l �szakra folyt, kett�szelve az orsz�got. Nyugati partj�n �p�ltek a nekropoliszok, vagyis a s�rv�rosok. Ez volt az Amenti, a holtak birodalma, ahol Ozirisz uralkodott. A keleti parton az �l�k v�rosai ter�ltek el. Az �si megfigyel�s, miszerint a nappal az �let, az �jszaka pedig a hal�l, itt is �rv�nyes�lt. A Nap keleten kel, �s nyugaton nyugszik le. Az orsz�g feloszt�sakor is ezt a felismer�st k�vett�k. 
A Nap a f�rfi isten jelk�pe. Egy m�sik megfigyel�s alapj�n a N�lus �rad�sa �sszef�gg a Hold mozg�s�val. �gy hozt�k kapcsolatba a Holdat a term�kenys�ggel, a n�i isten megtestes�l�sek�nt. Ugyanakkor ez az �gitest a hal�l ut�ni �let szimb�luma is. Egyiptom m�gi�ja a hal�l m�gi�ja volt. A hal�l legy�z�s�re t�rekedtek. Ennek kifejez�sek�nt pr�b�lt�k meg�rizni a halott test�t. (mumifik�l�s) A m�gikus ritu�l�k legf�k�ppen ehhez kapcsol�dtak. A m�gikus vil�gk�p meg�rt�s�hez n�lk�l�zhetetlen az Anal�gi�k Tana, ami Herm�sz Triszmegisztosz nev�hez f�z�dik, akit Thot-tal, az istenek �rnok�val azonos�tottak. Legfontosabb mondata: Ami fent van az megegyezik azzal ami lent van �s ami lent van az megegyezik azzal ami fent van. Vagyis a mikrokozmosz (az ember) �s a makrokozmosz (az univerzum) egy �s ugyanaz. Az Anal�gi�k Tan�t a Smaragdt�bla tartalmazza, melynek megtal�l�s�t Nagy S�ndornak tulajdon�tj�k.
A g�r�g m�gikus kult�ra majdnem teljes eg�sz�ben az egyiptomira �p�lt. A g�r�g�k a politeizmust m�g tov�bb m�ly�tett�k. Mindent megszem�lyes�tettek, �s istenekk� tettek. Az istenek harcai �s visz�lyai befoly�solt�k az �let�ket. Az �kori vil�gban messze f�ld�n h�ress� v�ltak a g�r�g j�sd�k: A delphoi P�thia k�bulatban mondta j�slatait, amiket a papok �rtelmeztek. Sybill�knak nevezt�k a j�sn�ket, akiknek j�slatai a mai napig fennmaradtak. A filoz�fusok (Plat�n, Arisztotel�sz, Thal�sz, Pithagorasz, Ptholemaiosz...) m�veire sok k�s�bbi gondolkod� �p�tette munk�ss�g�t.
H�res vall�sos �s misztikus szertart�sok voltak az eleusziszi miszt�riumok, melyeket Ath�n k�zel�ben tartottak. A szertart�sokat Emulposz alap�totta D�m�th�r �s Perszephon� term�kenys�g-istenn�k tisztelet�re, t�bbek k�zt megtisztul�sokb�l �s spiritu�lis b�jtb�l �llt. A r�sztvev�k pszichedelikus szerek hat�sa alatt a halhatatlans�g �s az �jj�sz�let�s miszt�rium�t �lt�k �t.A r�mai korban a h�d�t�sok, a hatalomv�gy �s az �lvezetek ker�ltek el�t�rbe.
Ebb�l kifoly�lag az ezekhez kapcsol�d� szertart�sok lettek fontosak. Egyiptom �si miszt�rium�t nem �rtett�k meg. Az orsz�g megh�d�t�sa ut�n az ottani templomokat r�mai templomokk� alak�tott�k. �zisz istenn� miszt�riuma azonban fennmaradt, �s mellette a hasonl� jelleg� r�mai istenn�, Diana kultusza is meger�s�d�tt. Egy t�rt�net szerint Diana tisztelet�t Nemi faluj�ban Oreszt�sz vezette be. A t�lgyszent�lyben �r�kk� �gett a t�z, amit a veszta sz�zek �riztek. Az �r�kk� �g� t�z tisztelete �ltal�nosan elterjedt szok�s volt a legr�gebbi korokt�l kezdve. Diana volt az erd�k kir�lyn�je, �s f�rje az Erd� kir�lya. Ez �lland�an v�ltoz� tiszts�g volt. A f�rfinak volt egy szent f�ja, amit �lete �r�n is v�delmezett. Tiszts�g�t csak a meg�l�s�vel kaphatta meg m�s. A szent liget alap�t�ja �s Nemi els� kir�lya Virbius volt, a papok m�tikus el�dje. Nagy szerephez jutottak az �kori R�m�ban a k�l�nb�z� j�sok is, �gy p�ld�ul az augur, m�s n�ven mad�rj�s, aki a madarak r�pt�b�l j�vend�lte meg az esem�nyeket.
Az �szaki n�pek mitol�gi�ja �s vall�sa az �si barb�r t�rzsek hitvil�g�b�l alakult ki �s keveredett az ide �rkez� n�pek hit�vel. N�ies (seidh) �s f�rfias (galdur) m�gi�t k�l�n�tettek el. A n�ies, vagyis lun�ris m�gia fontos kell�ke volt a seidh �llv�ny, ami a s�m�nl�tra megfelel�je. Az asztr�ltest kivet�t�se �s �llat alakban val� megjelen�t�se, a var�zsszerek, m�gikus f�zetek �s a b�jitalok elk�sz�t�s�t is a seidh boszork�ny hat�sk�r�be tartozott. A galdur, vagyis a szol�ris m�gia legf�bb eszk�ze a m�gikus �b�c�, vagyis a r�n�k voltak.
A legkor�bbi id�kig ny�lik vissza a boszork�nys�g n�ven emlegetett gy�lekezetek �si m�gikus term�kenys�gi ritusokb�l kifejlesztett �s fel�lesztett trad�ci�ja. A tud�st z�rt csoportokban adt�k tov�bb egy istenp�rt megszem�lyes�t� f�rfi �s n� vezet�s�vel. A n� a holdistenn�t vagy a f�ldistenn�t szimboliz�lja, a f�rfi pedig az agancsos istent, aki a term�szet k�rforg�s�t, az �r�k meg�jul�st hirdeti. Gy�kerei az �skorba ny�lnak vissza, amikor a kezdetleges s�m�nisztikus szertart�sok elmaradhatatlan kell�ke volt a szarvakkal d�sz�tett �llatmaszk. 
A kereszt�nys�g elterjed�s�vel az �si szertart�sokat b�n�s par�znas�gnak, a szarvas maszk miatt az �rd�ggel val� cimbor�l�snak tartott�k, �s �ld�zt�k.
A kereszt�ny vall�s dogmatikus tan�t�sai sok�ig h�tt�rbe szor�tott�k a m�gi�t. Kezdetekben a f�rfi �s a n�i l�nyeg m�g egys�gesen vett r�szt a teremt�s folyamat�ban. Ebben a kett�ss�gben term�szetesen a nem n�lk�li Egys�g nyilv�nul meg. A k�s�bbiekben a vall�s a f�rfi istent helyezte el�t�rbe.

(http://www.alienangels.hu/ - Nayah)